Hasznos  tanácsok vevőknek: Mérje fel igényeit, saját maga előtt tisztázza, milyen méretű és beosztású ingatlanra van szüksége, hova kötődik, milyen területek jöhetnek számításba, vétel esetén. Tájékozódjon minél több helyen az árakról, lehetőleg hiteles, objektív forrásból. Kerülje a zugügyvédeket és az amatőr, engedély nélkül működő ingatlanosokat Nézzen meg minél több ingatlant, mielőtt választ, vegye számba ezek előnyeit, hátrányait, átalakítási lehetőségeit és költségeit. A szóba jöhető ingatlanokat mindenképpen nézesse meg ingatlanforgalmazójával, aki tájékoztatja Önt az esetleges építészeti, statikai hibákról is. Kalkuláljon építőipari kivitelezővel is, ha szükséges. Ne az építész, szomszéd, anyós mondjon eladási piaci árakat! Ingatlanforgalmazónak ebben nagy gyakorlata van! Földhivatal mindenki számára nyilvános! Ön is kikérheti bárkinek a tulajdoni lapját, ha tudja a címet vagy a helyrajzi számot! Éljen állampolgári jogával, éljen az információkkal! Ingatlanosa szívesen ad a részletekről és a bejegyzés jellegéről felvilágosítást! A kiválasztott ingatlannak alaposan nézzen utána. Milyen rendezési terv érinti, ha érinti, milyenek a szomszédok, működik-e a közelben valamilyen az Ön számára zavaró vállalakozás. Ha megfelelő ingatlant talált, legyen határozott és gyors, a jó ingatlanra más vevők is rátalálnak. Saját biztonsága érdekében forduljon ingatlanoshoz, mielőtt bármilyen megállapodást vagy szerződést kötne. A tulajdoni lapon szereplő bejegyzések kontrollját bízza ügyvédre. Piaci viszonyokról csak az ingatlanforgalmazótól kérjen tanácsot Az aláírt, hitelesített szerződést mielőbb nyújtsa be a Földhivatalba. Ingatlanforgalmazásban előforduló alapfogalmak Tulajdonjog fenntartása:Az eladó tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. A vételárhátralék megfizetésével egyidejűleg az eladó köteles - külön nyilatkozattal - a vevő tulajdonszerzéséhez hozzájárulni. Birtokbaadás: Beköltözési idő, mely többnyire együtt jár a tulajdonjog átruházási nyilatkozattal Közös tulajdon:Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon az ingatlanon, meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a fenntartással járó és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. Előleg:Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár. Foglaló:A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. Jelzálogjog:A zálogjog olyan, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Elidegenítési és terhelési tilalom:Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerződés) biztosítsa. Telki szolgalom:Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja. Széljegy:A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. Ingatlan:Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az egyik helyről a másikra az állag sérelme nélkül nem helyezhetők át. Az ingatlanok kapcsán a Ptk. a földről, telekről és az épületről, beszél. Ingó dolgok:Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az egyik helyről a másikra áthelyezhetők Hagyaték:A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a vagyona, amely a halálával az örökösökre száll át. A hagyatékba tartoznak az örökhagyót megillető, pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok és kötelezettségek. Kötelesrész:A Kötelesrész az elhunyt legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékű részesedést biztosít akkor is, ha az örökhagyó élők közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát, vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta Kötelesrészre jogosultak:Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az örökhagyónak törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki törvényes örökösként jutna. Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Abban az esetben azonban, amikor a házastárs törvényes örökösként nem haszonélvezetet örökölne, kötelesrészül őt is a törvényes örökrészének a fele illeti meg. Vagyoni értékű jog:Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok. ( tartós földhasználat, haszonélvezeti, használati jog, bérleti jog, telki szolgalom, üdülőhasználati jog) Haszonélvezet:Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti Használat:A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használat joga személyhez kötött, korlátozott jog. Kiszabás:Az illetékekről szóló törvény szabályai szerint kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket (ideértve az illetékelőleget is, meghatározott esetben az eljárási illetéket, valamint a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket). Kiszabás esetén az illeték összegét a rendelkezésre álló adatok alapján az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékelőleg és az illeték összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli. Az illeték alapjául szolgáló értéket az illetékfizetésre köteles fél jelenti be a jogügylet, hagyaték bejelentésekor vagy az illetékhivatal felhívására. Tisztaérték:Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett - illetékfizetési kötelezettség alá eső - vagyon csökkentett forgalmi értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét. Haszonélvezeti, használati érték:Ha a haszonélvezeti, használati jog a jogosult életének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, ha 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese. A vagyoni értékű jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. A meghatározott időre szóló haszonélvezet, használati jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a fentiek szerint meghatározott életkor szerinti többszörösét. Adásvétel: Az eladó fő kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevőnek. A vevő ezzel szemben a dolog átvételére, és vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi szerződés tekinthető érvényesnek, mely közjegyző vagy ügyvéd jegyzett Csere:A csereszerződésben a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. A csereszerződés annyiban különbözik az adásvételtől, hogy a tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként egyik vevő sem vételárat fizet, hanem a saját tulajdonjogának átruházását vállalja Öröklés:Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján - az alábbi sorrendben - az elhalt személy leszármazói, házastársa, ezek hiányában pedig a felmenői örökölnek. Ha az örökhagyó után leszármazók és túlélő házastárs is marad, az ingatlan tulajdonjogát a leszármazó (k) öröklik, a házastárs pedig - özvegyi joga alapján - holtig tartó haszonélvezetre jogosult. (Az özvegyet megillető haszonélvezeti jog újabb házasságkötéssel megszűnik!) Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes öröklés szabályaitól eltérően lehet a hagyaték - így a hagyatékba tartozó ingatlan - jogi sorsát rendezni. Ajándékozás:Az ajándékozási szerződésben megajándékozott ingyenesen - ellenérték fizetése nélkül - szerez tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a szerződést írásba kell foglalni, s a tulajdonszerzéshez - az adásvételhez hasonlóan - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Ezért a szerződésnek tartalmaznia kell azokat a kellékeket, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzésre alkalmas okiratokra előír. Célszerű utalni a felek között fennálló esetleges rokonsági kapcsolatra is, mert ez a tény az illeték mértékét befolyásolja. Öröklési, ajándékozási illeték: Ingatlan (lakás kivételével ) öröklése, ajándékozása esetén az illetéket az ingatlan tiszta értéke után kell megfizetni. Az illetéket kiszabás alapján az örökös/megajándékozott fizeti meg pénzben. Az illeték mértéke: Lakástulajdon öröklése, ajándékozása esetén az illetéket a lakástulajdonnak az illetékekről szóló törvény szerint számított tiszta értéke után kell megfizetni kiszabás alapján pénzben. Az illeték megfizetésére a szerző fél köteles. I. csoport az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá) öröklésnél 2,5% ajándékozásnál 5% II. csoport az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére öröklésnél 4% ajándékozásnál 8 % III. csoport minden más örökös/megajándékozott terhére öröklésnél 5% ajándékozásnál 10% Visszterhes vagyonátruházási illeték ingatlannál: Az illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén pedig a megszerzett vagyon forgalmi értéke után kell kiszabás alapján pénzzel megfizetni. Az illeték mértéke (lakás kivételével) 10 %. Lakástulajdon szerzése esetén a vagyonátruházási illeték: alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Személyi jövedelemadó Az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyeknek személyi jövedelemadót kell fizetniük. Az átruházásból származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül. Az adó mértéke ebben az esetben 25 % Jogszabálygyűjtemény 12/2001. (I. 31.) Kormány rendelet a lakáscélú állami támogatásokról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1994. évi LV. törvény a termőföldről 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1997. évi CXLVI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról 29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelet a telekalakításról 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építésügyi bírságról 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet az építésügyi hatósági kötelezésről szóló eljárásról 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészeti műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről 47/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályairól 48/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építés-felügyeleti ellenőrzési eljárásról 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 38/1995. (IV. 5.) Kormány rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról Ma g i s z t e r    I n g a t l a n i r o d a Budapest, VI. Andrássy út 99. (: (00-36-) 06-1-351-9701 e-mail: magiszterimmo@magiszterimmo.com (Bejárat a Bajza utca felől a gyógyszertár oldalán)   Vissza az előző oldalra