LAKÁSTULAJDON SZERZÉS, ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ JOGYOK VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁI ILLETÉKÉNEK MÉRTÉKE:

  • Lakástulajdon szerzése esetén, a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja, -ha a törvény másképp nem rendelkezik- a lakástulajdon forgalmi értéke.
  • Az illeték mértéke lakásonként:

         4 millió Ft-ig :

2%
          A forgalmi értéke ezt meghaladó összege után: 6%

  • Lakás résztulajdonának megszerezése esetén a 4 millió Ft-nak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után a 6%-os illetéket kell fizetni.
  • Lakástulajdon vásárlása esetén , ha a magánszemély vevő a msik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagdy azt követő egy éven belól eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon -terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját kélpező értékkülönbözet megállapításánál minden segyes laklásvásárlással szemben a szerzést kökzvetlenül megelőző, vagy kökvető -a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a megaánszemély vevő a további lakásvásálásaival szemben az előbbi felteleknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzőések illetékkötelezettsége az általálos szabályok ( százalékokat ld. fentebb) szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használati jog. (5.)
  • Ha a megállapított értékkülönbözet nagyobb a váásrolt lakástulajdon forgalmi értékénél az illeték alapja a váálsrolt lakástulajdon forgalmi értéke.
  • Az közbenső ingaltan értékesítéseket -vevő- a tulajdonjog, ingatlannyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával, vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkozia arról is, hogy a  vásárláskor az (5.) bekezdésben foglaltaknak  megfelelt.
  • A lakástulajdonok egymás közötti cseréje illetve az (5.) bekezdésben említett adásvétele esetén, ha az elcserélt, illetőleg eladott lakástulajdont haszonélvezet, használati jog, terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jogy szerzőpje a forglmi értékek különbözete alapján szállmított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.

 

G y a k r a n  f e l m e r ü l ő  k é r d é s e k :

  • Ha azonos összegben -saját részemre- egy -vagy több ingatlanba forgatom vissza az ingatlanból szerzett jövedelmemet kell e illetéket fizetni?

Ha pl. egy nagyobb értékű ingatlan értékesít, melyből saját névre akárhány kisebb értékű ingatlant vásárol, illetékfizetési kötelezettség nincs. (ez kizárólag abban az esetben van így ha a vételárak összege megegyezik az eladotti ingatlan eladási árával)

Ha a vásárlandó ingatlanok nem saját névre hanem családtag vagy bárki más nevére kerülnek - függetlenül a rokoni kapcsolattól- a fent leírt módon az illetékfizetési kötelezettség fennáll.

  • Mi van akkor, ha egy nagyobb értékű ingatlan értékesítése után, egy kisebbet vásárolok, a fennmaradó pénzösszeget nem forgatom ingatlanba?

A jog ismeri az úgynevezett negatív illeték fogalmát: Alapesetben ez annyit jelent, hogy amennyiben a vásárolt ingatlan értéke kisebb mint az eldotté, a két vételár különbözete után az illetéket a fenti módon (2% ill. 6%-kal számolval) be kell fizetni. Itt azonban mindíg érdemes konzultálni ügyvéddel, mert a bizonyos esetekben ez módosulhat!

Ú j é p í t é s ű   i n g a t l  a n   i l l e t é k m e n t e s s é g e:

2005. január 1-től, az újépítésű -első értékésítésre vonatkozó- illetékfizetési szabály módosult, figyelembe kell venni hogy a megvásárandó ingatlan az úgynevezett cserepótló vétel kategóriájába tartozik-e vagy egy szabadon megvásárolt lakás.

(Amennyiben az ingatlan megvásárlása előtt 12, vagy azután 6 hónappal nem került egy szintén sajánt néven lévő ingatlan értékesítésre, akkor a vétel NEM minősül cserepótló vételnek)

illetékmentesség csak az ingatlan vételárának 15M Ft-ig terjedő összegére szól.

Tehát teljes illetékmentességet azok az újépítésű, építő vagy építtető által értékesített -vagy az ügyfél által  vállalkozó megbízása alapján, esetleg saját erőből -számlával igazoltan- épített-  (lakó)ingaltanok élveznek, melyek vételéra nem haladja meg a 15 millió Ft-ot. Azon ingatlanok melyek vételára 15 és 30 millió Ft közötti összegű, illetékkedvezmény vehető igénybe: oly módon, hogy a vételár első 15 millió Ft-jára nem kell az illetéket kifizetni, viszont az a fölötti összegre 6% mértékű illeték megfizetését írja elő az Illetékhivatal.

Amennyiben az ingaltan cserepótló vétel az vagyonszerzési illeték az alábbiak szerint módosul:

Illetékfizetés alapja: a vásárolt és az eladott ingatlan forgalmi értékének különbözete.

mely különbség első 4milió Ftjára 2%,  a fennmaradó részre pedig 6% az illeték.

Tehát:

(2% x 4M Ft) + (Vételi ár - Eladási ár- 4M Ft) x 6% = fizetendő illeték

Példán levezetve:

Vásárolt ingatlan vételára: 28,000,000,- Ft

Eladott ingatlan vételára: 14,000,000,- Ft

cserepótló vétel esetén az illeték:

2% x 4MFt =  80,000,- Ft    80,000,- Ft 
(28 - 14 - 4) M Ft x 6%= 10M Ft x 6%=   600,000,- Ft
680,000,- Ft

                           (legtöbbször az Illetékhivatal elfogadja az adásvételi szerződésekben szereplő vételárat, de az Illeékhivatalnak joga van az ingatlan értékét felülbírálni azt általa megállapítani, erre kivetni az illetéket)

Minden szerzés esetén felszámít a hivatal egy jelenleg 3,000,- Ft -os úgynevezett eljárási díjat, az illeték összegén túl.

      

Ma g i s z t e r    I n g a t l a n i r o d a

Budapest, VI. Andrássy út 99.

(: (00-36-) 06-1-351-9701

e-mail: magiszterimmo@magiszterimmo.com

(Bejárat a Bajza utca felől a gyógyszertár oldalán)

Vissza az előző oldalra