|
LAKÁSTULAJDON SZERZÉS, ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ
JOGYOK VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁI ILLETÉKÉNEK MÉRTÉKE:
- Lakástulajdon szerzése esetén, a visszterhes
vagyonátruházási illeték alapja, -ha a törvény másképp nem rendelkezik-
a lakástulajdon forgalmi értéke.
- Az illeték mértéke lakásonként:
|
4 millió
Ft-ig : |
2% |
|
A forgalmi értéke ezt meghaladó összege után: |
6% |
- Lakás
résztulajdonának megszerezése esetén a 4 millió Ft-nak a
szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték,
a forgalmi érték ezt meghaladó része után a 6%-os illetéket
kell fizetni.
- Lakástulajdon vásárlása esetén , ha a magánszemély vevő a
msik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagdy azt követő egy éven
belól eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon
-terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ha a
magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve
értékesít, akkor az illeték alapját kélpező értékkülönbözet
megállapításánál minden segyes laklásvásárlással szemben a szerzést
kökzvetlenül megelőző, vagy kökvető -a fizetésre kötelezett számára
kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet
figyelembe venni. Amennyiben a megaánszemély vevő a további
lakásvásálásaival szemben az előbbi felteleknek megfelelő, további
lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzőések
illetékkötelezettsége az általálos szabályok ( százalékokat ld. fentebb)
szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a
lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használati jog.
(5.)
- Ha a megállapított értékkülönbözet nagyobb a
váásrolt lakástulajdon forgalmi értékénél az illeték alapja a
váálsrolt lakástulajdon forgalmi értéke.
- Az közbenső ingaltan értékesítéseket -vevő- a
tulajdonjog, ingatlannyilvántartási bejegyzésére alkalmas
adásvételi szerződés másolatával, vagy más megfelelő módon köteles
igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkozia arról is, hogy a
vásárláskor az (5.) bekezdésben foglaltaknak megfelelt.
- A lakástulajdonok egymás közötti cseréje illetve az (5.)
bekezdésben említett adásvétele esetén, ha az elcserélt, illetőleg
eladott lakástulajdont haszonélvezet, használati jog, terhelte és a
tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a
tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jogy szerzőpje a forglmi
értékek különbözete alapján szállmított vagyoni értékű jog értéke, a
tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet
után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.
G y a k r a n f e l m e r ü l ő k é r d é s e k
:
- Ha azonos összegben -saját részemre- egy -vagy több
ingatlanba forgatom vissza az ingatlanból szerzett jövedelmemet kell e
illetéket fizetni?
Ha pl. egy nagyobb értékű ingatlan értékesít, melyből saját
névre akárhány kisebb értékű ingatlant vásárol, illetékfizetési
kötelezettség nincs. (ez kizárólag abban az esetben van így ha a vételárak
összege megegyezik az eladotti ingatlan eladási árával)
Ha a vásárlandó ingatlanok nem saját névre hanem családtag vagy
bárki más nevére kerülnek - függetlenül a rokoni kapcsolattól- a fent
leírt módon az illetékfizetési kötelezettség fennáll.
- Mi van akkor, ha egy nagyobb értékű ingatlan értékesítése
után, egy kisebbet vásárolok, a fennmaradó pénzösszeget nem forgatom
ingatlanba?
A jog ismeri az úgynevezett negatív illeték fogalmát:
Alapesetben ez annyit jelent, hogy amennyiben a vásárolt ingatlan értéke
kisebb mint az eldotté, a két vételár különbözete után az illetéket a
fenti módon (2% ill. 6%-kal számolval) be kell fizetni. Itt azonban mindíg
érdemes konzultálni ügyvéddel, mert a bizonyos esetekben ez
módosulhat!
Ú j é p í t é s ű i n g a t l a n i l l e
t é k m e n t e s s é g e:
2005. január 1-től, az
újépítésű -első értékésítésre vonatkozó- illetékfizetési szabály módosult,
figyelembe kell venni hogy a megvásárandó ingatlan az úgynevezett cserepótló vétel kategóriájába tartozik-e vagy egy
szabadon megvásárolt lakás.
(Amennyiben az ingatlan megvásárlása előtt 12, vagy azután 6
hónappal nem került egy szintén sajánt néven lévő ingatlan értékesítésre,
akkor a vétel NEM minősül cserepótló vételnek)
illetékmentesség csak az ingatlan vételárának 15M Ft-ig
terjedő összegére szól.
Tehát teljes illetékmentességet azok az újépítésű, építő vagy
építtető által értékesített -vagy az ügyfél által
vállalkozó megbízása alapján, esetleg saját erőből -számlával igazoltan-
épített- (lakó)ingaltanok élveznek, melyek vételéra nem haladja meg
a 15 millió Ft-ot. Azon ingatlanok melyek vételára 15 és 30 millió Ft
közötti összegű, illetékkedvezmény vehető igénybe: oly módon, hogy a
vételár első 15 millió Ft-jára nem kell az illetéket kifizetni, viszont az
a fölötti összegre 6% mértékű illeték megfizetését írja elő az
Illetékhivatal.
Amennyiben az ingaltan cserepótló vétel az vagyonszerzési
illeték az alábbiak szerint módosul:
Illetékfizetés alapja: a vásárolt és az eladott ingatlan
forgalmi értékének különbözete.
mely különbség első 4milió Ftjára 2%, a fennmaradó részre
pedig 6% az illeték.
Tehát:
(2% x 4M Ft) + (Vételi ár - Eladási ár- 4M Ft) x 6% = fizetendő
illeték
Példán levezetve:
Vásárolt ingatlan vételára: 28,000,000,- Ft
Eladott ingatlan vételára: 14,000,000,- Ft
cserepótló vétel esetén az illeték:
| 2% x 4MFt = |
80,000,- Ft |
80,000,- Ft |
| (28 - 14 - 4) M Ft x 6%= |
10M Ft x 6%= |
600,000,- Ft |
|
|
680,000,- Ft |
(legtöbbször
az Illetékhivatal elfogadja az adásvételi szerződésekben szereplő
vételárat, de az Illeékhivatalnak joga van az ingatlan értékét
felülbírálni azt általa megállapítani, erre kivetni az illetéket)
Minden szerzés esetén felszámít a hivatal egy jelenleg
3,000,- Ft -os úgynevezett eljárási díjat, az illeték összegén túl.
|
Ma g i s z t e
r I n g a t l a n i r o d
a |
|
Budapest, VI. Andrássy út 99.
|
|
(: (00-36-)
06-1-351-9701 |
|
e-mail: magiszterimmo@magiszterimmo.com |
|
(Bejárat a Bajza utca felől a gyógyszertár
oldalán) |
Vissza az előző
oldalra |